Hallunk napjn.
Hallunk napjn vistva tombol a szl,
hallunk napjn vrss vlik az g.
Ha elj a hall mit sosem kutattunk,
Elj a vilgvge mit mi mr tudattunk.
Ostoba balga emberek, de nem hittetek neknk!
Csak fogttok vasvillitokat: -ljk meg, gyernk!
Azta lgunk elkklve a bitfn,
Azta is szortjuk egyms tenyert.
Azta is nznek szemeink egymsra.
S azta nem rintettem arcodnak peremt.
Azta izzad a lva, mi mindent elbort.
S hallunk szerelmnkn nem fakt!
Nem vlaszt szt rvz, tz s dgvsz!
S szeretjk egymst akkor is ha nyakoncsap az znvz!
Mikor testeinket elhantoljk messze,
egyben a pzsit s a vadvirg fltte.
Mi mg lent is fogjuk egyms kezt,
s mikor mr csak csont lesznk, szerelmnk akkor is l.
sszenznk, mosolygunk elkezddik minden,
S a Hallos Prosnak hvnak majd minket. |